Az ipari biztonsági auditok során gyakran felmerül a kérdés: miért pont 5 évente kell utánfutást mérni?

Sokan úgy gondolják, hogy ezt egy konkrét szabvány írja elő. A valóság ennél összetettebb. A mérési gyakoriságot valójában jogszabályok, szabványok és az üzemeltetési környezet együttesen határozzák meg.

Ahhoz, hogy megértsük a logikát, érdemes külön megnézni:

• mit mond a jogszabály,
• mit mondanak a szabványok,
• és hogyan kapcsolódik ehhez az utánfutás mérés.

Jogszabályi alap: a biztonságos műszaki állapot fenntartása

Magyarországon a nem veszélyes munkaeszközök felülvizsgálatának kötelezettségét több jogszabály együtt határozza meg. A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet kimondja, hogy a munkaeszközöket az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell, majd működésük során rendszeres időközönként időszakos felülvizsgálat alá kell vonni.

A felülvizsgálat gyakoriságát az üzemeltető határozza meg, figyelembe véve:

• az üzemeltetési körülményeket
• a munkavédelemre vonatkozó szabályokat
• a gyártói dokumentációt

Fontos korlát azonban, hogy a felülvizsgálati időszak legfeljebb 5 év lehet. Ez azt jelenti, hogy ha sem jogszabály, sem szabvány nem ír elő sűrűbb ellenőrzést, akkor az ötéves periódus a felső határ. 

Veszélyes munkaeszközök esetén

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tovább erősíti ezt a követelményt.

A törvény kimondja, hogy a veszélyes technológiákat és munkaeszközöket időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni, hogy a biztonságos műszaki állapot fennmaradjon.

A munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete (5/1993. MüM rendelet) konkrétabban fogalmaz:

ha más jogszabály vagy szabvány, üzemeltetési utasítás nem ír elő rövidebb intervallumot, a felülvizsgálatot legalább ötévente el kell elvégezni.

Ez a szabály az ipari gyakorlatban egy általános referencia ponttá vált.

A szabványok szerepe

A gépbiztonsági szabványok elsősorban a tervezési elveket határozzák meg, és ritkán írnak elő konkrét ellenőrzési időközöket. Az olyan széles körben alkalmazott szabványok, mint az EN ISO 13855, amely a védőtávolságok meghatározásával foglalkozik, vagy az EN ISO 13849-1/-2, amely a biztonsági vezérlések kialakítását szabályozza, alapvetően a tervezési és mérnöki megközelítésre koncentrálnak.

Vannak azonban olyan szabványok is, amelyek az üzemeltetés során szükséges ellenőrzésekre utalnak. Az EN IEC 62046:2018 például az érintésmentes védőberendezések alkalmazásával foglalkozik, és ezek esetében legfeljebb tizenkét hónapos felülvizsgálati gyakoriságot javasol. Ugyanakkor a szabvány egy fontos kitételt is tartalmaz: ha a helyi jogszabály ettől eltérő ellenőrzési gyakoriságot ír elő, akkor a jogszabály rendelkezése az irányadó.

Magyarországon a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogszabályban szereplő ötéves ciklus sok esetben alapértelmezett referenciaértékként jelenik meg, különösen akkor, ha a konkrét berendezésre nem létezik szigorúbb szabályozás.

Hol jön képbe az utánfutás mérés?

Az utánfutás mérés a biztonsági rendszerek reakcióidejének ellenőrzéséhez kapcsolódik.

Ez különösen fontos például:

• fényfüggönyök,
• lézerszkennerek
• és más érintésmentes védőberendezések esetében.

A rendszer teljes reakcióideje határozza meg a szükséges védőtávolságot is.

Ha az a használat során:

• kopás
• mechanikai változás
• rendszer módosítás

…befolyásolja a reakcióidőt, akkor az a biztonsági távolságot is módosíthatja.

Ezért a reakcióidő időszakos ellenőrzése, vagyis az utánfutás mérés, a biztonsági felülvizsgálat egyik fontos eleme lehet. A mérés célja annak igazolása, hogy a rendszer még mindig a tervezett paraméterek szerint működik, és a védőtávolság továbbra is megfelelő.

Fontos kiemelni, hogy a védőberendezések reakcióideje az idő múlásával nem változik, ha annak beállításai nem változnak meg. A változtatások, valamint a  rendszer fáradó, kopó elemei jelentik az igazi kockázatot. 

Miért pont öt év?

Az ipari gyakorlatban tehát az ötéves utánfutás mérési ciklus nem egyetlen szabványból származik. Sokkal inkább egy olyan rendszer eredménye, ahol a jogszabályok határozzák meg az időszakos felülvizsgálat kereteit, a szabványok pedig a biztonsági rendszerek működésének műszaki logikáját adják.

Az ötéves intervallum így egy felső határként értelmezhető, amelyet a jogszabály rögzít. Ha a berendezés működési körülményei, a gyártói előírások vagy a szabványok rövidebb ellenőrzési ciklust indokolnak, akkor természetesen azt kell alkalmazni.

A gyakorlat mindig kockázatalapú

A biztonsági rendszerek ellenőrzési gyakoriságát végső soron mindig az adott alkalmazás kockázata határozza meg. Egy intenzíven használt gyártósoron, ahol a meghajtók, beavatkozók folyamatos igénybevételnek vannak kitéve, a rendszeres ellenőrzések akár fél éves ciklusban is indokoltak lehetnek. Más esetekben az ötéves intervallum is elegendő lehet a biztonságos működés igazolására.

A lényeg minden esetben ugyanaz: a biztonsági funkciók működését a teljes élettartam alatt igazolni kell. Az utánfutás mérés ennek az ellenőrzési folyamatnak az egyik eszköze, amely segít biztosítani, hogy a rendszer reakcióideje és a védőtávolság továbbra is megfeleljen a biztonsági követelményeknek.